5d7f8ad62732a.png

Célegyenesben a kis- és közepes vállalatok fejlesztési stratégiája

2019-09-12


Egy-két héten belül elfogadhatja a kormány a kis- és középvállalkozások 2019–2030-as időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiáját. Az innováció már nem maradhat ki a növekedni vágyó cégek üzleti modelljéből.

Elkészült és a héten kerülhet a kormány elé az a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó stratégia (kkv-stratégia), amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a Vállalkozásfejlesztési Tanáccsal közösen dolgozott ki – mondta György László, az ITM gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára egy háttérbeszélgetésen.

A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növekedését segítő program 2030-ig fogalmazza meg a célokat.

György László hangsúlyozta, hogy tudatosítani kell a hazai vállalkozásokkal: az életben maradásukhoz és a versenyképességük növekedéséhez fejlődniük kell, az innováció nem maradhat ki az üzleti modelljükből.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára
Fotó: Kallus György / VG

A stratégia kidolgozásához az idén márciusban és áprilisban minden megyében szakmai fórumokat szerveztek, feltárták a cégek helyzetét és legfontosabb problémáit, továbbá kikérték több mint ezer vállalkozó véleményét. A vállalkozások által felvetett problématerületek többek között az adminisztratív, illetve a finanszírozási nehézségeket érintették, továbbá a képzéssel kapcsolatos problémákat, a pályázati és támogatási rendszerrel kapcsolatos nehézségeket, de foglalkoztak a digitalizációval és az innovációval, a generációváltással, a magas adóterhekkel és a vállalkozói ismeretek hiányával is. Magyarországon ma 720-730 ezer vállalkozás van, ezek közül 650 ezer tartozik a kis- és közepes vállalkozások közé. Ez utóbbiak közül több mint 300 ezer fizeti a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata).

A hazai kkv-k nemzetközi összevetésben is jól teljesítettek az elmúlt években, 2010 és 2017 között a termelékenységük 31,6 százalékkal nőtt, szemben a V4-országok 6,3 százalékos és az uniós tagállamok 9,8 százalékos javulásával

– mondta az államtitkár.

A termelékenység növekedése főleg az adórendszer átalakításának köszönhető. Az államtitkár kiemelte, hogy a kata bevezetése sokakat átterelt a szürke- és feketegazdaságból az adózók közé. Felidézte, hogy egy átlagos közepes méretű vállalkozás adóterhelése Magyarországon a Világbank és a PwC számításai szerint 2010 előtt 52–56 százalék között volt, ma, 2019-ben 36 százalék. Ezekkel az adatokkal Magyarország a visegrádi országok között a legversenyképesebb adórendszerrel rendelkezik.

Forrás : vg.hu