Ahogy azt az Európai Bizottság országjelentése is megállapította, az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjeként Magyarország 25 milliárd euróhoz juthat 2020-ig, ez az összeg csökkenhet előreláthatólag 11 százalékkal az azt követő hét évben. Bár diplomáciai vereségként is lehetne értelmezni a felzárkóztatási források visszavágását, ne feledjük, hogy előzetesen 30-40 százalékos elvonás is benne volt a pakliban.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A brüsszeli kimutatás szerint 2014 és 2018 között a GDP mintegy 3 százalékát, illetve a közberuházások 43 százalékát tették ki a hazai uniós projektek. A 25 milliárd eurós keretből tavaly év végéig mintegy 23,5 milliárdot, vagyis a teljes összeg 94 százalékát ítélték oda a projektgazdáknak. Az uniós testület szerint a támogatások révén eddig 11 ezer vállalkozás bővítette kapacitásait, és több mint 200 cég vezetett be új termékeket.

Azokat a kis- és középvállalkozásokat azonban elsősorban aligha a brüsszeli csörték érdeklik, amelyeknek EU-s projektje a döntés előkészítése előtt áll.

A 120 milliárd forintos konstrukció révén a cégek 50–500 millió forint közötti támogatáshoz és 25–250 milliós kedvezményes kamatozású éven túli kölcsönhöz juthatnak. Bár arra nincs sok esély, hogy a következő bő három hétben a teljes keret kimerüljön, biztató részeredmény, hogy 504-en már igényeltek 82,4 milliárd forintot.

Meglepően jól reagált a piac a képzési pályázatokra is, holott arra számítottak a szakértők, hogy a szigorú feltételek távol tartják majd a cégeket az érintett felhívásoktól.

A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak fenntartott 13,04 milliárd forintos keretre (Ginop-6.1.6) máris 889 pályázat érkezett 14,45 milliárdos támogatói igénnyel. A nagyvállalatok ennyire azért nem tolongtak, de náluk is várakozáson felüli az érdeklődés: a Ginop-6.1.5-re eddig 139 cég jelentkezett be 5,62 milliárd forintra. Nekik egyébként 18,5 milliárdos keretet írt ki munkahelyi képzések támogatására a Nemzetgazdasági Minisztérium.